1 x 22 Minden gyermekem

Mikor Elijah elment,felmentem lezuhanyoztam majd befeküdtem az ágyba.  Egy ki idő után Elijah feljött bekopogott majd az,mondta.
- Bejöhetek?
- Persze,gyere.mondtam.
- Hoztam neked valamit. mondta. Majd oda adott egy dobozt. Kinyitottam és egy kép volt benne. Egy régi kép rólam és Elijahról. 
- Ma kérdezted,hogy miért védelek meg. Tudod régen egyedül csak benned bíztam meg. Te voltál az akiért bármit oda adtam volna. De megváltoztál, és szeretném ha olyan lennél mint régen. Tudom,hogy ez nem lehetséges a Salvatore testvérek miatt is, de azért még próbálom visszahozni a régi éned. mondta Elijah.
- Amikor vissza emlékeztem, nem jött vissza minden emlék. Lehet e miatt nem vagyok olyan mint régen... mondtam.
- Nem hozhattam vissza minden emléked,mivel nem én hanem Niklaus igézett meg. mondta Elijah. Elijah felállt és elkezdett az ajtó felé sétálni.
- Jó éjt Dana. mondta Elijah.
- Jó éj Elijah. mondtam. Reggel mikor felébredtem lementem és már mindenki lent volt. 
- Jó reggelt. mondtam.
- Jó reggelt húgom. mondta Klaus. Leültem Klaus mellé, és akkor megjött Rebekah.
- Lám,lám,lám. Itt is van a mi lányunk. mondta Kol.
- Tűnj az utamból Kol. mondta Rebekah.
- Kimaradtál egész estére. Micsoda botrány. mondta Kol.
- Ha nem fogod be a szád a következő dolog, amit kiejtesz rajta, a fogad lesz. mondta Rebekah. Klaus elkezdett mosolyogni.
- Ne kezd Nik. mondta Rebekah.
- Meg sem szólaltam. mondta Klaus.
- Unatkozom. A húgunk egy prosti de legalább jól szórakozik. Szórakozásra van szükségem. mondta Kol.
- Mire vársz? Menj. Szórakozz. mondta Klaus.
- Egyedül nem móka. Gyere velem Nik. mondta Kol.
- Oké. Miért ne? Nem ittam eleget tegnap éjjel ahhoz,hogy megpróbáljam veled megölni Rebekah partnerét. mondta Klaus.
- Igen,menjetek csak. Így is elég férfi lézeng ebben a házban. mondtam. Majd elmentek.
- Dana... mondta Elijah.
- Ne kezd te is Elijah... mondtam.
- Aggódom anyánk miatt. Neked is feltűnt a furcsa viselkedése? kérdezte Elijah.
- Zsáját égetett. Elmondott egy varázsigét, hogy ne hallgathassák ki. mondta Elijah.
- Tudod,hogy kedveli az ilyen dolgokat. Miért nem kérdezed Finnt? Ő folyton anyán lóg. mondtam.
- Nem bízom Finnben. Ő gyűlöli azt,amik vagyunk. Mindig is gyűlölte. mondta Elijah.
- Ez nem igaz. És ami anyát illeti,egy dolog miatt tért vissza,hogy egy család legyünk. Szeret minket. Miért keresed a bajt? kérdeztem. 
- Most el kell mennem. De ne gyere utánam. mondta Elijah. Majd elsuhant. Egy kis idő után én is utána mentem. Tudtam,hogy Elenához megy, és utána gondoltam sétálni. Ezért bementem az erdőbe, kihallgattam őket. Amikor Elena azt mondta,hogy.
- Anyád nem csak Klaust akarja megölni. 
- Végezni akar mindünkkel, ugye? El akarja pusztítani a gonoszt amit teremtett. mondta Elijah.
- Nagyon sajnálom, Elijah. Azt kívánom, bár segíthetnék valahogyan. mondta Elena.
- Tudod,egy dolgot megtanultam az évek során a Földön..Vigyázz,mit kívánsz. mondta Elijah. Aztán Elenával beugrott egy barlangba. Amikor onnan kijött oda suhantam elé, majd azt mondtam neki.
- Mit mondott Elena az anyánkról?
- Semmit,ne foglalkoztasson. mondta Elijah.
- Elijah. Mond el mit mondott. mondtam.
- Kérlek Dana. mondta Elijah. Oda mentem Elijah elé megfogtam a fejét és azt mondtam neki.
- Elijah. Kérlek mond el, mit mondott Elena az anyánkról. 
- Az anyánk nem csak Niklaussal akar végezni, hanem mindannyiunkkal. mondta Elijah. De akkor elsuhantam és Elijah utánam. A Salvatore házba mentünk. Ott Elijah beszélgetett Damonnel és Stefannal,hogy ha vissza akarják kapni Elenát segítsen nekünk megállítani az anyánkat. 
- Kicsit kínos bevallani, de ami egy ezer éves feltámadt boszorkányok megöléséről van szó, kissé berozsdásodom. 
- Mit kellene tennünk? kérdezte Stefan.
- A boszorkányok akik kiszabadították anyámat,az ő vérvonalukból nyeri az erejét. A vonalat meg kell szakítani. 
-Megszakítani? kérdezte Stefan.
- Igen, úgy érti...mondta Damon.
- Azt akarod,hogy öljük meg őket. mondta Stefan.
- Tudjátok megtenném magam is, de egyáltalán nincs ötletem,hogy hol lehetnek. Emellett, ha meglátnának azonnal rájönnének a szándékomra. Arra nem számítanak,hogy ti fogjátok megzavarni őket. Akárhogy is, 9:00 után még 6 percetek lesz megtalálni őket. mondta Elijah.
- Ó,milyen jellemző. mondta Damon.
-9:07-kor a hold telitődik. Anyámnak meglesz az a hatalma,hogy megöljön engem és a családomat. Ha nem állítjátok meg őt előtte,Rebekah meg fogja ölni Elenát. Mindenkinek be van osztva az ideje. Azt javaslom kezdjetek hozzá. mondta Elijah. Majd elmentünk megkeresni Klaust. De egyszer csak valami történt, mintha valaki egy tőrt döfött volna a szívembe. Elijah össze is esett. Odamentem hozzá.
- Elijah... mondtam. Egy kis idő után Elijah újra feléledt. 
- Mi történt? kérdeztem. 
- Valamelyik testvérünket leszúrták. mondta Elijah, majd elsuhant én pedig utána. Amikor oda értünk Klaus épp megakarta ölni Damont. 
- Hagyd őt. mondta Elijah. De én láttam,hogy Kol ott fekszik a földön ezért oda mentem hozzá. 
- Még szükségünk van rá Niklaus. mondtam. 
- Mit tett anyánk? Mit tett Elijah? kérdezte Klaus. 
- Vagy elmondjátok, hol vannak a boszorkányok, vagy azonnal engedélyt adok a Rebekahnak,hogy megölje Elenát. mondta Elijah Damonnek.
- Azt mondtad, 9:00-ig van időnk. mondta Damon.
- Biztos,hogy Rebekah nagyon örülne,hogy ha idő előtt munkához láthatna. mondta Elijah. 
- Nem kell Rebekahnak szólni. Megteszem helyette én. mondtam majd elindultam.
- Állj meg. Nem mész sehova. mondta Elijah.
- Miért nem Elijah? Rebekah úgyis megölné Elenát, essünk túl rajta. mondtam majd elsuhantam. Megláttam Carolinet ezért megálltam.
- Caroline... Veled meg mi történt? kérdeztem.
- A bátyád egy őrült... mondta.
- Pontosan melyik? kérdeztem.
- Klaus... mondta Caroline.
- Ó,igen. Ezt eddig is tudtam. mondtam. Majd Elijah elém suhant és azt mondta.
- Vissza kell jönnöd, és segíteni nekünk. mondta Elijah. Elindultunk a régi boszorkányházhoz. Ott volt az anyánk és Finn. Egy körben álltak amit fáklyák vették körül. 
- Gyertek közelebb. mondta az anyánk. 
- Maradj mögöttem. mondta Finn az anyánknak. 
- Semmi baj. Nem tudnak belépni. mondta az anyánk. Kol oda ment a kör elé, de nem tudott belépni. 
- Ez bájos. Mi kívül ragadunk, míg a kedvenc fiú eljátssza az áldozati bárányt. mondta Kol.
- Milyen szánalmas vagy Finn. mondtam.
- Maradjatok csendben. A bátyáitoknak olyan erényei vannak,melyeket el sem tudsz képzelni. mondta az anyánk.
- Bármit is gondolsz rólunk, megölni a saját gyerekeid kegyetlenség lenne. mondta Elijah.
- Az egyetlen amit bánok,hogy nem hagytalak meghalni benneteket ezer évvel ezelőtt. mondta az anyánk.
- Elég. Untat ez a fecsegés. Vess ennek véget,anyám,vagy visszaküldelek a pokolra. mondta Klaus.
- Ezer éven át,kénytelen voltam nézni titeket,érezni a fájdalmat minden áldozatotoknak,szenvedni,amikor vért ontottatok. Még te, Elijah, aki azt állítja, hogy nemes,te sem vagy különb. Mindannyian...átkok vagytok ezen a Földön.. generációk óta. mondta az anyánk.
- Ha azért jöttetek,hogy megkíméljem az életetek...Sajnálom.Az időt vesztegettétek. mondta az anyánk.
- Tulajdonképpen,ha már itt tartunk. Az én áldozataim szenvedését nem érezhetted anyám.  De viszont, ha szeretnéd végig nézheted az egyik áldozatom szenvedését. mondtam gúnyosan. Egy kis idő után az anyánk el kezdett varázsolni, de azt mondta.
- Ne! Nővéreim, ne hagyjatok el engem! A lángok felcsaptak az egekbe.
- Anyám! kiáltotta Finn. Mindegyikőnk elfordult a lángok miatt. De amint vége lett az anyánk és Finn eltűntek. Elindultunk hazafelé. Amikor hazaértünk töltöttem magamnak egy pohár Whiskeyt. Klaus oda jött és kivette a kezemből. 
- Mondtam,hogy többet nem ihatsz. mondta Klaus.
- Ó,igazad van. Nem kell ide pohár. mondtam és az üvegből ittam a Whiskeyt. Amikor Rebekah hazaért Elijah azt mondta.
- Vége Rebekah...
- Hol van anya? kérdezte.
- Nincs anyánk,csak Esther,és Esthernek igaza volt. mondta Elijah.
- Hogy érted? kérdezte Rebekah.
- Habár az erényről beszélek, ha arra van szükség,akkor ölök,megbénítok,és megkínzok másokat. Ma is egy ártatlant félemlítettem meg. mondta Elijah.
- Elena nem éppen ártatlan. mondta Rebekah.
- Az iránta való gyűlöleted használtam,hogy megkapjam, amit akarok. Kardként forgattalak téged..húgom. mondta Elijah.
- Azért tetted, hogy megvédj minket, Elijah,és jól tetted. Megérdemeljük az életet. Jobbak vagyunk náluk. mondta Rebekah.
- Igen? Anyánk vámpírrá változtatott minket. Nem ő tett minket szörnyeteggé. Azt mi tettük magunkkal.mondta Elijah majd elment én pedig mentem utána. 
- Elijah...Állj meg. Elijah... Kérlek. mondtam. Elijah megfordult majd odamentem hozzá.
- Elijah nézz rám. Te nem vagy rossz. Elijah te jó vagy, és nemes. Amit Esther mondott azt azért mondta,hogy utáld magad. De Elijah, téged nem lehet nem szeretni. Kedves vagy és segíted a családodat. Elena is megfogja ezt érteni hidd el. mondtam majd megfordultam és elindultam a szobám felé. Amikor Elijah visszahúzott és azt mondta.
- Te is ilyen vagy, kedves és segítőkész. Ezért is szeretlek annyira húgom. mondta Elijah.

Folytatjuk...

1 x 21 A Mikaelson bál

Anyám oda jött hozzám megfogta az arcom és azt mondta.
- Ez hogy lehetséges? De hiszen te meghaltál.
- Nem halt meg anyám, Niklaus igézett meg mindenkit,hogy ezt higgyük. Valójában a Salvatore testvéreknél lakott. mondta Elijah.
- De hiszen Niklaus hozta holtan a kezében. mondta Esther.
- Csak azért tettem,hogy megvédjem. mondta Klaus.
- Nem gondolod,hogy nálunk biztonságban lett volna Niklaus? kérdezte Finn.
- Mi egy család voltunk,de te mindent megváltoztattál. mondta Kol.
- Nézzétek, nem haragszom semmiért. De viszont nekem a Salvatore testvérek a testvéreim. mondtam.
- Ezt most azonnal verd ki a fejedből, ez nevetséges. mondta Kol nevetve.
- Ugyan már Kol, miért lenne az? kérdeztem. 
- Mert ők gyengék. Te pedig nem vagy az. mondta Kol.
- Ó igen? Ezt vehetem kihívásnak? kérdeztem fél mosollyal az arcomon.
- Hát húgom, nem tudom miben tudnál legyőzni. Sosem tudtál legyőzni semmiben. mondta Kol.
- Ó,ugyan már Kol. Ne légy nevetséges. mondtam oda suhantam Kolhoz megfogtam a kezét és kisuhantam vele a kertbe.
- Na akkor mivel kezdjük? kérdeztem, oda suhantam és leterítettem a földre.
- Sosem tudtál jól harcolni,húgom. mondta megfogta a kezem és eltörte.
- Ezt nem kellett volna csinálnod. mondtam neki és oda csaptam a fához. 
- Ugyan már fejezzétek be a gyerekeskedést,és gyertek be. mondta Esther.
- Igen anyám. mondtuk Kollal és bementünk. Rebekah oda jött és azt mondta.
- Segítenél nekem valamiben?
- Persze, mit szeretnél? kérdeztem.
- Ezt nem itt. Menjünk ki. mondta Rebekah.
- Na mi az a fontos dolog? kérdeztem.
- A hasonmás. Tudom,hogy most a kórháznál van, és szeretném már egyszer és mindenkorra végezni vele. mondta Rebekah.
- Ennek anyánk nem örülne... De mehetünk. mondtam és elsuhantunk. Amikor oda értünk Elena éppen szállt ki a kocsijából,hogy megnézze mi történt a kocsival. Mögé suhantunk és megfogtam a nyakát. 
- Sokat vezetsz. mondta Rebekah.
- Beledöftél egy tőrt a testvérem szívébe, ez fájt. Elena. mondtam és megakartam fojtani amikor valaki megfogta a nyakam és a kocsihoz szorított. Rebekah egyből el is suhant.
- Elijah... mondtam.
- Menj... mondta Elijah. De nem mentem sehova.
- Te kihívsz engem? kérdezte Elijah. 
- Elena miatt történt minden...Elijah... mondtam.
- Ha nem most, később úgy is megölném. Szerintem essünk túl rajta most. mondtam és elindultam Elena felé. De Elijah vissza húzott.
- Menj... mondta Elijah, és én elsuhantam. Amikor Elena beszállt a kocsiba és elhajtott oda suhantam Elijah elé.
- Mi volt ez az előbb, Elijah? kérdeztem.
- Tudom,hogy ezt az egészet nem te tervelted ki. Tudom,hogy Rebekah vett rá. mondta Elijah.
- Miért? Szerinted én nem vagyok rá képes? kérdeztem.
- Nem. Te nem vagy olyan mint ők. mondta Elijah.
- Miért? Szerinted én jó vagyok? Elijah ezt te sem gondolhatod komolyan. mondtam. Elijah elém állt megfogta a fejem és azt mondta.
- Nézz rám... Te nem vagy olyan mint Niklaus. Te is hibrid vagy, de te nem vagy olyan mint ő.
- Elijah... mondtam. De Elijah folytatta. 
- Nézd. Lehet nem hiszed el nekem. De te nem vagy olyan mint Niklaus. Te jó ember vagy. Mindig is az voltál. mondta. Megfogtam Elijah kezét és azt mondtam neki.
- Elijah, én hiszek neked, és köszönöm hogy őszinte vagy velem, és hogy vigyázol rám. mondtam neki.
- A húgom vagy... Ez csak természetes. De most menjünk látom fáradt vagy, és holnap nagy nap lesz. mondta Elijah és hazamentünk. Elmentem zuhanyozni és lefeküdtem aludni. Reggel mikor felébredtem lementem és egyből négy hang köszöntött.
- Boldog Születésnapot!
- Ó, nemár. Azt hittem elfelejtettétek. mondtam.
- Hogy lehetne elfelejteni a kis húgunk születésnapját? kérdezte Kol.
- Ó,nemár Kol. mondtam. Leültem a kanapéra és oda jött mellém Elijah. 
- Szóval, te nem készülődsz? kérdezte.
- Nem nagyon van kedvem menni ebbe a bálba. mondtam.
- Pedig ott leszel. mondta Finn.
- Ó,kedves vagy Finn. Kösz,hogy eldöntötted. mondtam,és akkor megjött Klaus.
- Boldog Születésnapot húgom. mondta.
- Pofa be, Nik. mondtam. De aztán Klaus elkezdett veszekedni Kollal. Elijah oda jött mellém.
- Ez az én ajándékom,húgom. mondta Elijah. Kinyitottam és egy gyönyörű ruha volt benne.
- Uramisten, ez gyönyörű. mondtam és átkaroltam.
- Köszönöm Elijah. mondtam.  Hamar elment az idő Elijah azt mondta,hogy öltözzek át és menjek le. Lent vár. Felmentem átvettem azt a mesés ruhát és lementem. Elijah már lent várt. 
- Gyönyörű vagy. mondta Elijah.
- Köszönöm Elijah. Te pedig nagyon elegáns vagy. mondtam. Azt mondta Elijah,hogy mindjárt jön. Én addig oda mentem Kolhoz. Éppen bemutatkozott a polgármesternek.
- Üdv, Carol. Személyesen még én sem mutatkoztam be. Dana Mikaelson. mondtam. 
- Damon Salvatore. mondta Damon.
- Nem találkoztunk mi már? kérdezte.
- Sok emberrel találkoztam, de te nem tűnsz ki közülük. mondta Kol.
- Kol,ne legyél már szemét. mondtam és elmentünk. Elijah mondta,hogy gyűljünk össze mi fel mentünk Kollal a többiekhez a lépcsőre. 
- Üdvözlöm önöket. Köszönjük,hogy eljöttek. Tudják amikor az anyám összehozza a családot szokásunk,hogy szervezünk egy táncot. Ma este egy több száz éves keringővel kezdünk szóval kérem mindenki találjon egy partnert magának, és csatlakozzanak hozzánk a bálteremben. mondta Elijah. Engem Elijah kért meg,hogy táncoljak vele. Ezért táncoltam. A tánc után odamentem Kol és Rebekah mellé. Arról beszéltek,hogy megölik Mattet. 
- Reméltem,hogy segítetek nekem. mondta Rebekah.
- Szembeszegülni anyánk szabályaival? kérdezte Kol. Egymásra néztünk Kollal és egyszerre rávágtuk.
- Benne vagyok! Rebekah kihozta Mattet a parkolóba mi ott vártunk Kollal. De Rebekah vissza vitte Mattet egy kis idő után. Kollal egymásra néztünk majd bementünk. Egy kis idő után az anyánk lejött és felkínálták a pezsgőket. Mindenki ivott belőle. Kol kihívott az erkélyre és azt mondta,hogy segítsek neki. Kimentem vele. Matt kint volt az erkélyen és mi oda suhantunk mögé.
- Jó estét. Biztosan te vagy Rebekah barátja. mondta Kol.
- Matt Donovan. mondta Matt.
- Kol Mikaelson. mondta Kol de akkor eltörte Matt kezét. 
- Héhéhé, engedd el a kezét. mondta Damon.
- Damon, ebből maradj ki. Kérlek. mondtam. Damon lelökte Kolt az erkélyről majd utána ugrott én gyorsan lefutottam. 
- Damon, neee. kiabáltam oda neki. De Damon kitörte Kol nyakát és elment. Bementünk a házba és összefutottam Elijahval. 
- Mit beszéltél az anyánkkal? kérdeztem.
- Csak azt,hogy Kol és Rebekah szégyent hoztak a családra. mondta Elijah.
- De Elijah, hiszen én is benne voltam. mondtam.
- Tudom, és sajnálom,hogy hagytam nekik,hogy belevigyenek a rosszba. mondta Elijah.
- Elijah, nem kell minden alól felmentened. Vállalom a felelősséget. mondtam.
- Most inkább menj, és feküdj le. Biztosan fáradt lehetsz. mondta Elijah és elment.

Folytatjuk...

1 x 20 Feléleszteni a holtat

Pár nap elteltével megnéztem a telefonomat. Damon nagyon sok hangpostát hagyott. Folyamatosan azt kérdezte benne,hogy merre vagyok? Jól vagyok-e? De nem tudok neki válaszolni, egyszerűen gondolkodnom kell még. Amikor éppen leültem volna az ágyra megcsörrent a telefonom, Damon volt. Nem vettem fel, ezért egy újabb hangpostát hagyott. Ezt mondta benne:
-Szia Dana. Mi van veled? Merre vagy? Ma Őszi bál, és gondoltam legalább arra eljöhetnél. Tudom azt mondtad,hogy gondolkodási idő kell. De ez nem volt elég? Tudom túl bunkó vagyok. De kérlek. Aggódom. Hívj fel.
Hosszú gondolkodási idő után arra jutottam,hogy elmegyek a bálba. De tudtomra jutott,hogy a tornaterem beázott ezért Tyler házában lesz megtartva. Lezuhanyoztam, felvettem valami bálra illő ruhát és indultam. Amikor oda értem láttam,hogy Stefan ott sétálgat a kertben, oda mentem hozzá.
- Hello Stefan.
- Szia,hát te? kérdezte.
- Hát tudod,Damon azt mondta,hogy jöjjek el az őszi bálra, és gondoltam mi bajom lehetne?! mondtam.
- Ó értem. mondta Stefan és akkor oda jött mellénk Tyler. De akkor meghallottam Klaus hangját a színpadról.Én azt mondtam Stefannak,hogy én inkább elmegyek.
- Hova mész? Szinte csak most kezdődött. mondta Stefan.
- Stefan. Nem akarok Niklaussal találkozni. mondtam felháborodottan amikor ott termett mögöttem.
- Ó,húgom. Hallom,nem szeretnél velem találkozni? Ez szomorúan hallom. mondta Klaus.
- Klaus. Nem tudnál egyszerűen békén hagyni? kérdeztem.
- Te a húgom vagy, vigyázok rád. mondta. De én elmentem. Bent láttam,hogy Bonnie bemegy egy szobába ezért követtem. Ott volt Damon és Tyler is. De ők fogták a fejüket mivel Bonnie varázslattal bántotta őket.
- Bonnie elég! kiáltottam oda neki. Damon beszélt Bonnieval. De utána láttam,hogy mindenki elmegy hátra. Lementem és megpillantottam,hogy Klaus beszélget valakivel. Oda mentem mellé, és csak annyit mondtam.
- Mikael. Rám nézett és azt mondta.
- Nem,ez nem lehet. Te nem lehetsz életbe.
- De mégis itt vagyok. mondtam neki. Mikael elkezdett Klaussal veszekedni. Folyamatosan csak bántotta a szavaival. Azt mondta,hogy gyenge,gyáva. De én akkor közbe avatkoztam és az kiáltottam rá.
- Fogd be Mikael! De akkor valaki hirtelen hátulról valaki megfogta a kezem, Alaric volt. Damon pedig egy tőrt döfött Klaus testébe. Azt kiáltottam Damonnek.
- Damon,kérlek ne tedd. Damon kérlek. Damon....kérlek.
- Ric kérlek engedj el. Ric kérlek hagy mentsem meg a bátyám. Ric kérlek. kiáltottam Alaricra. De amikor Damon beleakarta döfni a szívébe Stefan oda suhant és ellökte onnan Damont. Klaus megfogta a fehér tölgyfából készült tőrt és beledöfte Mikael szívébe. Oda mentem Klaus mellé és azt mondtam neki.
- Ugye most már vége?
- Vége van húgom. mondta Klaus.
- Azt hiszem én most inkább megyek. mondtam és elsuhantam. Haza mentem, mármint a Salvatore házba. Felmentem és lefeküdtem aludni az az érzés volt bennem,hogy legalább 1 hétig aludni fogok. De nem tudtam sokáig aludni mert reggel Stefan és Damon készültek valahová. 
- Hová indultok? kérdeztem.
- Ne haragudj meg ezért, de titok. mondta Stefan.
- Akkor ha nem mondjátok el veletek megyek. mondtam. De akkor Damon egy vasfűvel kevert farkasbombát dobott rám amitől egyből el is ájultam. Másnap Klausnál ébredtem arra,hogy csörömpölések vannak lent. Felöltöztem és lesuhantam. De akkor megpillantottam Elijaht.
- Húgom... mondta Elijah.
- Elijah... mondtam és oda siettünk egymáshoz, és átkarolt szorosan. 
-Hogy vagy? Mi történt? kérdeztem.
- Mindent elmesélek. De elmehetnénk sétálni. Nem gondolod? kérdezte.
- De, persze. Menjünk. mondtam. Amikor kiléptünk a házból azt mondta.
- Damon húzta ki belőlem a tőrt, és most vele találkozom. Szeretnél ha eljönnél velem. mondta Elijah.
- Persze,menjünk. mondtam neki. Amikor oda értünk Damon azt mondta Elijahnak.
- A kedvenc Ősöm. Visszatért a halálból. Szépen összeszedted magad.
-Hagytál valamit...A kabát zsebemben. mondta Elijah.
- Ó,igen. Kedves Elijah,üljünk össze,találjuk ki,hogy tegyük tönkre a testvéred. Csók,Puszi. mondta Damon.
-Damon. mondta Elijah.
- Jól tettem,hogy kihúztam belőled a tőrt vagy lesznek problémáink? kérdezte Damon.
- Eljöttem. Beszélgessünk. mondta Elijah.
- Kezdjük egy egyszerű kérdéssel. Van valami ötleted,hogy milyen Klaus-gyilkos fegyver lehet egy varázslattal lezárt koporsóban? kérdezte Damon.
- Damon. Először is. Miért ütöttél le ma reggel? Másodszor. Menj a pokolba mert még mindig fáj a fejem. mondtam. 
- Bocsi húgi. mondta Damon, aztán hosszadalmasan elkezdett beszélgetni Elijahval.
Amikor befejezték a beszélgetést Elijahval hazamentünk, és készülődtünk az estére. Mivel Elijah egy találkozót hozott össze a Salvatore testvérekkel. 
Amikor Damon és Stefan megérkeztek, Elijah nyitott nekik ajtót. De én még fent készülődtem. Egy kis idő után lementem és azt mondtam.
- Elnézést a késésért. Nem gondoltam,hogy ilyen korán itt lesztek.
- Ó semmi gond, engem nem zavart. mondta Damon.
- Ó, engem viszont igen. mondta Niklaus.
- Ó, ne már Nik. Ne legyél köcsög. mondtam. Leültem és elkezdtek beszélgetni Elenáról.
- Stefan. És hol van most a bájos Elena? kérdezte Elijah.
- Ó,nem tudom. Kérdezd Damont. mondta Stefan. Erre Klaus elkezdett nevetni. Én azt mondtam neki.
- Niklaus,ne legyél már ennyire szemét.
- Bocsánat,de ez tényleg vicces volt. mondta Klaus. Azután én kimentem kicsit levegőzni.  Amikor vissza értem Elijah Damont a falhoz szorította, Klaus pedig Stefan kezét a tűzbe tartotta.
- Mit csináltok? kérdeztem.
- Ha Damon nem hozza vissza a koporsót, Stefant élve elégetem.
- Te őrült vagy. Engedd el! mondtam.
- Majd ha Damon vissza hozta a koporsót. mondta Klaus. Elijah és Damon elmentek. Egy kis idő után vissza jöttek és Klaus azt mondta.
- Elijah.. Miért nem mentetek el?
- Hová tetted a modorod,testvér? Elfeledkeztél a desszertről. mondta Elijah. És a tálcán ott voltak a tőrök amiket Klaus a testvéreinkbe szúrta.
- Mit tettél? kérdezte Klaus.
- Te mit tettél? Megtanultam,hogy többé ne bízzak a közönséges ígéreteidben,Klaus. Most az én feltételeim szerint játszunk. mondta Elijah. És akkor a háta mögül előjött az egyik testvérünk. 
- Kol. mondta Klaus.
- Rég találkoztunk,testvér. mondta Kol. De ekkor a másik testvérünk oda suhant az egyik tőrhöz és beledöfte Klaus kezébe a tőrt. 
-Elmehettek. mondta Elijah, Damonek és Stefannak.
- Niklaus,azt hiszem hogy most egy jó ideig egyedül maradsz, sőt örökkön-örökké. mondtam.
- Mind elmegyünk, azután,hogy megöltem azt a kis ribanc hasonmást. mondta Rebekah. De akkor valaki kinyitotta az ajtót, és megpillantottuk az anyánkat. Oda ment Klaushoz.
- Nézz rám. mondta az anyánk Klausnak. 
- Tudod,hogy miért vagyok itt? kérdezte Klaustól.
- Azért,hogy megölj. mondta Klaus.
- Niklaus, a fiam vagy. És azért vagyok itt,hogy megbocsássak. Azt akarom,hogy ismét egy család legyünk. mondta az anyánk.

Folytatjuk...

1 x 19 Stefan elkapása

Egy kis gondolkodás után elmentem Damonhöz. Stefan nyitott ajtót.
- Hello,mit akarsz? kérdezte Stefan.
- Hello Stefan. Damon itthon van? kérdeztem. De akkor hátulról megszólalt Damon.
- Stefan,most már elmehetsz.
- Szia Damon. mondtam.
- Szia Dana. Mi járatban? kérdezte Damon.
- Tudom,hogy ezt így nem illik, de szeretnék megszállni nálatok. mondtam.
- Dana,ez a te házad is. Mondtam te még a húgom vagy ugyan úgy. mondta Damon.
- Köszönöm Damon. Amint kimondtam az utolsó szót elkezdtem sírni. Damon oda jött és átkarolt.
- Damon,nem gondoltam,hogy Klaus csak így itt hagy. mondtam.
- Shh, nyugodj meg. nyugtatgatott Damon.
- Most inkább felmegyek lezuhanyzok úgy talán jobb lesz. mondtam Damonnek.
- Rendben, később felmegyek hozzád. mondta Damon és egy mosoly került az arcára. Felmentem láttam,hogy a ruháim ugyan úgy vannak ahogy voltak. Elmentem zuhanyozni, utána pedig bebújtam az ágyba. Egy kis idő után Damon kopogott az ajtómon.
- Szia,bejöhetek? kérdezte.
- Szia, persze gyere csak. mondtam.
- Azt hittem már alszol. mondta Damon.
- Nem tudok elaludni. Mert ha csak becsukom a szemem fájdalmat érzek. mondtam és egy könnycsepp csordult ki a szemem sarkából. Damon oda jött és beült mellém az ágyba. Átkarolt, én pedig rádőltem a mellkasára.
- Minden jóvá fog válni. mondta Damon.
- Köszönöm,hogy te még vagy nekem Damon.
- Mindig veled leszek húgi. mondta Damon. Egy kis idő után behunytam a szemem és elaludtam Damon karjaiba. Reggel arra ébredtem,hogy hangosan szólt a zene. Felöltöztem és lementem láttam,hogy 2 hulla ott fekszik a lépcső aljába. Gondoltam magamban, biztosan Stefan volt. Oda mentem a nappaliba.
- Ez meg mi? Mi az a 2 hulla a lépcsőn? mondtam.
- Ó, zavar? kérdezte Stefan.
- Ó, nem. Nem zavar. Ameddig tudom,hogy majd eltakarítod. mondtam. De aztán valaki kopogott az ajtón. Rebekah volt az.
- Hol van Stefan? kérdezte Damontől.
- Ki a franc vagy te? kérdezte Damon. Rebekah ment tovább a nappaliba és felháborodottan azt mondta.
- Itt hagyott! A testvérem konkrétan itt hagyott.
- Ó sajnálom. Úgy beszélsz,mintha érdekelnie kéne a dolognak. mondta Stefan.
- Te vagy Klaus húga? kérdezte Damon.
- Rebekah. Örvendek,azt hiszem. mondta Damonnek.
- Melyik az én szobám? kérdezte Stefantól.- Nem maradsz itt. mondta Stefan.
- Bunkók. Mind a 2-en. mondta Rebekah.
- Dana, te meg mit keresel itt? kérdezte tőlem Rebekah.
- Ő, mondjuk itt lakom. mondtam neki. Rebekah ránézett Stefanra és Damonre és azt mondta.
- Megoldom egyedül. És elment fel az emeletre.
- Azt hiszem ő is marad. mondta Stefan. Damon fel ment az emeletre én pedig mentem utána.
- És most mit fogsz csinálni? kérdeztem.
- Nem tudom. mondta és leült az ágyra. Felhívta Elenát és beszélgetett vele egy kis ideig.
- Damon,azt hiszem el kell mennem egy kis időre. mondtam Damonnek.
- Mi? Miért? kérdezte.
- Fogalmam nincs, el kell mennem gondolkodni. mondtam neki.
- Nem mehetsz csak így el. Megint. mondta.
- Ne haragudj Damon. mondtam és elsuhantam.

1 x 18 Az új hibrid

Amikor Stefan meglátta Mystic Falls-t egy kis idő után Klaus újra kitörte a nyakát. Megvárta még beesteledik és azt mondta.

- Most megyek,sietek vissza.
- Várj,én is megyek veled. mondtam neki. Oda suhant elém belenézett a szemebe és azt mondta.
- Te most szépen leülsz és ott maradsz még nem szólok.
- Ezt nem teheted velem. mondtam neki.
- Ebben a helyzetben megtehetem. Rebekah te is maradj itt vigyázz Stefanra. mondta Klaus. Amikor Klaus már egy kis idő után elment azt mondtam.
- Na jó ezt én már nem bírom tovább megkeresem Klaust. 

- Azt mondta maradj ott ahol vagy. mondta Rebekah. Oda mentem Rebekahoz és azt mondtam neki.
- Tudod Rebekah, engem nem lehet megigézni. Hibrid vagyok. mondtam neki gúnyos mosollyal az arcomon.
- Mi? Az nem lehet. A hasonmás meghalt és csak az ő vérével lehetnek más hibridek. mondta Rebekah.
- Csak tudod. Elena nem halt meg... mondtam neki. Elmentem és megkerestem Klaust. Hallottam,hogy a tornateremben vannak ezért oda suhantam.

- Klaus, mit csinálsz? kérdeztem.
- Azt mondtam,hogy maradj a kocsiban ülve. mondta Klaus.
- Csak tudod engem nem lehet megigézni. mondtam neki. Oda suhantam a sráchoz aki ott állt Klaus előtt és megharaptam a torkát. Akkor előjött a "hibrid" énem.
- Te mind végig tudtad,hogy Elena él. Hazudtál nekem. mondta Klaus.
- Muszáj volt. Elenát csak így lehetett megvédeni. mondtam Klausnak.
- Jó akkor most játszunk máshogy. Klaus szólt a csajnak,hogy emelje fel a lábát és utána a fiúnak,hogyha leteszi verje halálra. Oda kiáltottam Klausnak.
- Ezt nem teheted.
- De igenis megtehetem. mondta Klaus. Egy kis idő után be jött Matt és Bonnie a tornaterembe.
- Bonnie menjetek. kiabálta Elena. Klaus Bonnie elé suhant. Ekkor bejött Rebekah és Tyler is. Rebekah oda lökte Tyler Klaushoz és megitatta a vérével.
- Klaus ezt nem teheted meg. mondtam neki.
- De megtehetem. mondta Klaus.
- Miért mindig csak magadra gondolsz? Hm? kérdeztem tőle.
- Ó nem csak magamra gondolok. mondta Klaus és kitörte Tyler nyakát.
- Uramisten... Niklaus te mindig csak magadra gondoltál. Menj a pokolba! mondtam neki és elmentem. Klaus oda suhant elém és azt mondta.
- Ne csinálj butaságot. De én ellöktem magamtól és kimentem a tornateremből. Ki mentem az iskolából mikor megláttam Stefant,hogy ott fekszik a földön. Oda rohantam hozzá megfogtam a vasat ami benne volt és kihúztam neki.
- Jól vagy? kérdeztem tőle.
- Meg ölöm Rebekaht. mondta Stefan.
- Ne csinálj semmi butaságot Stefan kérlek. Klaus most ölte meg Tylert. Vagyis csak félig. mondtam neki. Stefan elkezdett menni az iskola felé de én utána mentem és azt mondtam neki.
- Stefan,ne csinálj hülyeséget, kérlek. De Stefan meg sem állt. Be ment a tornaterembe és Elena azt mondta neki.
-Stefan...
- Klaus... mondta Stefan.
- Jöttél megmenteni a kisasszonyt? kérdezte Klaus.
- A bocsánatodért jöttem. És hogy fogadalmat tegyek. mondta Stefan.

- Hát egyszer már megtörted a fogadalmat. mondta Klaus. 

- Elena már semmit nem jelent nekem. És bármire kérsz...Megteszem.mondta Stefan.

- Stefan, ezt te sem gondoltad komolyan. mondtam neki.

-Ez elég fair. Igyál belőle. Öld meg őket. mondta Klaus.
- Mire vársz? Öld meg őket. mondta Klaus.

- Ne, Stefan. Ne. mondta Elena.
- Klaus ezt nem teheted vele. mondtam neki.
- Húgi, most ülj le. mondta Klaus.

- Engedd el őt! Bármit megteszek,már az egész világom a tiéd! mondta Stefan.

-Nem sokat ér a világod. Egész nyáron itt éltem amely idő alatt,soha nem kellett igénybe vennem... mondta Klaus. Klaus belenézett Stefan szemébe és azt mondta neki.

- Hagyjátok abba a harcolást!

- Ne csináld, ne csináld! mondta Stefan.

-Nem is akarom. Amit akarok,az a hűséged. Nos, most megszerzem. mondta Klaus.

- Ne...Ne... mondta Stefan.

- Pontosan azt teszed amit mondok. Amikor mondom. Nem fogsz elfutni, nem fogsz elbújni. Csak szimplán szót fogadsz.mondta Klaus.Elengedte Stefan nyakát, Stefan pedig olyan volt mint egy rongy. Elena azt mondta.
- Ne! Stefan! 

- Most öld meg őket! Gyilkos. mondta Klaus. Stefan rátámadt a lányra és megölte.  Egy idő után Rebekah berohant a tornaterembe és azt mondta,hogy hol van a nyaklánca. Utána pedig megharapta Elenát. Klaus oda ment és megnyomta a gombot ami elindított egy órát és azt mondta.

- 20 perc. Ha Bonnie nem talál addigra megoldást azt akarom,hogy újra táplálkozz. De most Elenából.

- Ne Klaus. Ne tedd ezt vele. mondta Elena. Klaus azt mondta.
- Gyerünk Dana. Menjünk.
- Kihagyom. Kösz a lehetőséget. mondtam neki. Klaus és Rebekah legalább már 15 perce,hogy elmentek. 5 perc volt még hátra és lejárt az idő. Stefan és Elena elkezdtek veszekedni. Amikor az óra már az utolsó másodpercekben járt Stefan azt mondta.
- Elena, el kell innen menned.
- De Klaus azt mondta,hogy ha elfutok...mondta Elena.
- Tudom,hogy mit mondott, de ha itt maradsz, nem fog számítani. Elena, kérlek,kérlek,kérlek.Nincs más lehetőség. mondta Stefan.
- De van,Stefan. Van,ha harcolsz.mondta Elena. Amikor lejárt az idő Stefan már nem bírta vissza tartani. Elena azt mondta neki.
- Stefan. Szeretlek. Küzdj Stefan. Ne add fel.
- Nem tudom visszatartani. mondta Stefan. És akkor Stefan odasuhant egy csőhöz,hogy belekapaszkodjon.
- Elena,fuss! Menj. kiabálta neki Stefan. Oda suhantam Stefanhoz és lefogtam, azt mondtam neki.
- Stefan. Nézz a szemembe... Stefan... Nézz a szemembe! Stefan belenézett a szemembe és azt mondta.
- Engedj el kérlek. Nem bírom vissza tartani.
- Stefan. Küzdj ellene. Hidd el ha megtehetném vissza fordítanám az egészet. mondtam neki. De akkor Stefan Elena után suhant. Én pedig utána. Elena kirohant az ajtón, de Klaus megállította. Oda mentem Klaushoz és azt mondtam neki.
- Klaus engedd el. 
- Nem lehet húgom. mondta. Klaus Elenát be vitte az ebédlőbe ahol Stefan éppen egy fa félét szúrt a hasába. Klaus oda ment hozzá belenézett a szemébe és azt mondta.
- Engedd... el. Stefan arrébb lökte Klaust és azt kiáltotta rá.
- Nem! Klaus oda szorította Stefant a falhoz, mélyen belenézett a szemébe és az kiáltotta rá.
- Kapcsold ki! 
- Mit csináltál vele? kérdezte Elena.
- Helyreraktam. mondta Klaus. Klaus oda sétált Elena nyakához és azt mondta Stefannak.
- Szóval.. Ripper. Szeretnél inni valamit? Mondjuk a hasonmás nyakából?
- Klaus, ne tedd ezt vele! Kérlek. mondtam neki.
- Ez csak egy teszt húgi. mondta Klaus gúnyos mosollyal az arcán. Stefannak megváltozott a szeme odasuhant Elenához és megharapta a nyakát. Klaus elvitte Elenát a kórházba. Egy kis idő után vissza jött Elena egy kis adag vérével. Oda mentem hozzá és megkérdeztem tőle.
- Mit művelsz? 
- Valamit ki próbálok. mondta Klaus. Be ment a terembe ahol Tyler volt. Oda nyújtotta Tylernek Elena vérét és azt mondta neki,hogy igya meg. 
- Dana, kérlek menj el a kórházba és ügyelj Elenára,hogy senki ne vihesse el. mondta Klaus.
- Nem fogok ügyelni a hibrid készítődre. mondtam neki. Klaus oda suhant hozzám belenézett a szemembe és azt mondta.
- Vagy elmész és vigyázol Elenára, vagy kitépem a szíved.
- Menj a pokolba! mondtam neki és elsuhantam. Amikor oda értem a nővér éppen adott be valami löttyöt Elenának.
- Mit adott be neki? kérdeztem.
- Ó,ez egy kis nyugtató. mondta nekem és kiment. Leültem Elena mellé,és figyeltem ahogy alszik. Egy fél óra múlva hallottam,hogy valaki jön a kórterem felé. Amikor belépett egyből rám nézett és azt mondta.
- Mit keresel itt? 
- Én is örülök,hogy látlak. mondtam neki. Damon volt az és el akarta vinni Elenát. Oda sétált Elenához én pedig elé suhantam.- Mit akarsz csinálni? kérdeztem tőle. 
- Hazaviszem Elenát. mondta.
- Nem engedhetem, Damon. Klaus azt mondta ha elengedem... De nem fejeztem be a mondatot mert Damon belevágott.
- Klaus most egy jó ideig nem fog vissza jönni. mondta nekem.
- Mi? Miért? kérdeztem. 
- Elhagyta a várost. Vagyis még nem biztos, de valószínűleg. mondta Damon.
- Mit mondtál neki? kérdeztem.
- Azt,hogy Mikael el jön érte, mert Katherina felébresztette. mondta Damon.
- Értem... Szóval itt hagyott... mondtam Damonnek lehajtott fejjel. Oda mentem Elenához, kivettem belőle a csöveket és azt mondtam Damonnek.
- Akkor ezek szerint a hasonmás sem kell neki. Vidd el, és vigyázz rá. 
- Köszönöm. mondta Damon. Ránéztem Damonre elmosolyodtam és elsuhantam.

Folytatjuk...

1 x 17 Újra Mystic Fallsban

Mikor másnap felébredtem nem volt senki sehol. Felkeltem az ágyból és a kimentem levegőzni. Ott oda jött hozzám egy őr és azt mondta,hogy Niklaus üzente,hogy menjek el egy ruha boltba, ott várnak. Nekem nagyon fájt a fejem. Kicsit másnapos voltam. Az őr megvágta a kezét.
- Te meg mit csinálsz? kérdeztem tőle.
- A testvére Klaus kért meg,hogy amikor felébredt vágjam meg a kezem és,hogy igyon a véremből. mondta az őr.
- Ugyan már. Ezt most komolyan gondolta? kérdeztem tőle. Az őr oda nyújtotta a kezét de én azt mondtam neki.
- Nem kell a véredből. Megharaptam a kezem és oda tettem a szájához,hogy igyon belőle. Elmentem a ruha bolthoz ahol Klausék vannak. Bementem.
- Ó nézzétek ki van itt. Jó reggelt húgi. mondta Klaus.
- Jó reggelt. mondtam.
- Dana, szerinted hogy áll? kérdezte Rebekah.
- Nem a te színed. mondtam neki. Rebekah be ment egy újabb ruhát próbálni.
- Szép munka. mondta Klaus.
- Te húztad ki belőle a tőrt. mondta Stefan.
- Hallottam. mondta Rebekah.
- Húgom,egy kis pezsgőt? kérdezte Klaus mosolyogva.
- Ahh, Klaus ne humorizálj. Így is szét robban a fejem. mondtam neki.
- Ó ezen segíthetünk. mondta Klaus és oda hívott egy lányt belenézett a szemébe és azt mondta.
- Kedvesem, hagy igyon a véredből. Oda jött hozzám és oda nyújtotta a kezét.
- Ez most komoly? Nem erre gondoltam. Nincs esetleg valakinek gyógyszere. mondtam.
- Kérlek, igyál belőle. mondta nekem Klaus mosolyogva.
- Ah, van itt a közelben egy gyógyszertár? kérdeztem.
- Itt áll előtted a gyógyszered húgi. mondta Klaus. Ránéztem Klausra megfogtam a lány csuklóját és beleharaptam. De mivel Klaus nem tudta,hogy teljes hibrid vagyok ezért elfordultam és úgy ittam belőle.
- Na most már jobb igaz? mondta nekem Klaus mosolyogva.
- Igazad volt. Ez tényleg segített. mondtam neki.
- Kimegyek friss levegőt szívni. mondta Stefan.  Stefan már hosszú ideje elment ezért mi elindultunk a bár fele Gloriához. Amikor oda értünk Gloria azt mondta.
- Ki pihented magad?
- Őő, hát azt hiszem. mondtam neki Egy kis idő után be toppant Stefan is.
- Ott hagytál minket. mondta Rebekah.
- A sok vásárlástól felrobban a fejem. mondta Stefan.
- Ne is mondd. mondta Klaus.
- Szóval,hogy akarjátok megtalálni a nyakláncot? kérdeztem.
- Kell egy kis idő. mondta Gloria. Rebekah azt mondta,hogy majd ő segít, végülis rajta volt hosszú ideig. Oda ment Gloriához. Gloria megfogta a kezét és elkezdett "varázsolni".
- Érzek valamit. mondta Gloria. Egy kis idő után azt mondta.
- Megtaláltam. Azt mondta Gloria,hogy időre van szüksége,hogy pontosan megtalálja kinél van. Stefan azt mondta Klausnak,hogy addig menjenek el mert már éhes. El mentünk Klaus kiválasztotta azokat a személyeket akiknek ki akarják szívni a vérüket, én azt mondtam.
- Én nem vagyok éhes.
- Mindenki tudja,hogy éhes vagyok. Csak úgy vonz a vér szaga. mondta Klaus.
- Nem. Most tévedsz Klaus. Nem vonz. Nem vagyok éhes. mondtam neki.
- Most inkább elmegyek friss levegőt szívni. Majd jövök. mondtam. Mivel tudtam,hogy kinél van a nyaklánc, vissza kellett mennem Mystic Fallsba. Meg kellett keresnem Damont, ezért írtam neki egy üzenetet amiben az állt,hogy " Mond a seriffnek,hogy van egy kis dolgod és gyere az erdőhöz. Kérlek. "  Oda mentem az erdő széléhez. Még nem volt senki a közelben sem, amikor hirtelen ott termett Damon, azt kérdezte.
- Te meg mit csinálsz itt?
- Damon, nincs sok időm mert vissza kell mennem. Klausnak azt mondtam,hogy levegőzni megyek, és tudod Chicago messze van. Mond Elenának,hogy mostanában ne hordja a nyakláncot. Mert Klaus felfogadott egy boszorkányt akivel meg akarja kerestetni. mondtam neki.
- És ezt nem tudtad volna üzenetben megüzenni? kérdezte Damon.
- De végül is megtudtam volna. De látni akartalak. mondtam neki. Damon rám nézett és azt mondta.
- Te is hiányzol. Oda mentem hozzá átkaroltam és azt mondtam neki.
- Nemsokára találkozunk. És elsuhantam. Amikor vissza értem Chicagóba elmentem Gloriához. Láttam,hogy Stefan ki van kötözve Gloria a földön fekszik és ott van Katherina.
- Ti meg mi a fenét csináltok? Meg öltétek Gloriát? kérdeztem.
- Ó,hát ki van itt a kedvenc vámpírom akit átváltoztattam. mondta Katherina.
- Ó igen, már akkor is egy ribanc voltál. mondtam neki. Oda suhant hozzám megfogta a nyakam és azt mondta.
- Ezt most vond vissza. mondta Katherina.
- Katherina ha nem akarsz meghalni ne kezdj ki vele. mondta Stefan.
- Ó, miért? Mit tud velem tenni egy kicsi vámpír? mondta Katherina gúnyosan. Megfogtam Katherina nyakát és elhajítottam.
- Mondjuk,hogy az a kicsi vámpír, nem is olyan kicsi. mondtam neki.
- Ezt meg hogyan csináltad? kérdezte.
- Stefan elmondod? Vagy elmondjam? kérdeztem. Stefan belekezdett.
- Ő Klaus testvére. A vér szerinti.
- Vagyis... ő is....? mondta Katherina akadozva.
- O istenem, igen én is hibrid vagyok, bla,bla,bla... mondtam.
- Stefan indulnunk kell, ha Klaus rájön,hogy a boszorkány nincs itt megöl. mondtam.
- Rendben. Induljunk. mondta. Amikor vissza értünk Stefan oda ment az egyik koporsóhoz és ki akar nyitni de Rebekah oda jött és elkezdtek beszélgetni Stefannal. Én azt mondtam.
- Kicsit ki megyek levegőzni. Ki mentem és felhívtam Damont de csak hangposta jelentkezett.
"- Szia Damon, ne haragudj,hogy csak úgy ott hagytalak. Tudod nem szeretném ha Klaus rá jönne a dolgokra. Nagyon hiányzol és aggódom érted. Tudod attól még,hogy vér szerint nem vagy a testvérem ugyan úgy szeretlek. Ezt mindig vésd a fejedbe, szeretlek bátyó. Hamarosan találkozunk, és kérlek amint tudsz hívj fel. Szeretlek." És letettem a telefont. Klaus ott termett mögöttem és azt kérdezte.
- Kivel beszéltél?
- Ő, senkivel miért? kérdeztem.
- Nézd, mond meg,hogy kivel beszéltél oké? Akkor talán nem leszek jobban dühös.
- Miért mi történt? kérdeztem.
- Kérlek ne tereld a szót. Áruld el kivel beszéltél.
- Damont akartam felhívni de nem vette fel. Örülsz? kérdeztem.
- Miért akartál te Damonnel beszélni? kérdezte Klaus. 
- Tudod, lehet neked nem hiányoznak a testvéreid. De nem igen, és tudod nekem már nincs senkim. mondtam neki.
- Itt vagyok neked én. mondta Klaus.
- Ezt most komolyan gondoltad? Te mindig csak magaddal tudsz foglalkozni. Csak azzal ami neked jó. Minek neked az a sok hibrid, amikor itt lenne neked egy teljes család? Aki szeret? Hm, Nik? kérdeztem. De Klaus meg sem szólalt.
- Meg ölték Gloriát. Sürgősen keresnünk kell egy másik boszorkányt. mondta és be sietett a raktárba. Egy kis idő után mentem utána és azt láttam,hogy Stefan ott fekszik a földön.
- Te meg mit csináltál vele? kérdeztem tőle.
- Túl sokat kérdezett. Ki törtem a nyakát. mondta Klaus. Beszálltunk egy teherautó félébe a koporsókkal együtt és elindultunk valahová.
- Hová megyünk? kérdeztem Klaustól.
- Oda ahol Stefan felidézheti a régi emlékeket. mondta Klaus. Oda ment Stefanhoz megrúgta a lábát,hogy kelljen fel. Stefan hirtelen felült és azt mondta.
- Meg magyarázom, oké? mondta Klausnak.
- Ó, nem vagyok dühös. Csak kíváncsi. mondta Klaus.
- Úgy gondoltam leellenőrizem mit is rejtegetsz valójában. mondta Klaus. Elindult a kocsi felnyitója felé. Kinyitotta és azt mondta.
- Üdvözöllek újra Mystic Fallsba, Stefan.

Folytatjuk...

1 x 16 A nyaklánc

Stefannak oda adtam a sörös üveget, és Klaus után mentem. Stefan meg itta a vérem és jött ő is utánunk. Szóltam Klausnak,hogy álljon meg mert már nagyon fáradt vagyok. Klaus azt mondta.
- Nem állunk meg hiszen már mindjárt ott vagyunk. Kérdeztem tőle,hogy.:
- Hova megyünk Klaus.?
- Majd meglátod,de ez legfőképpen Stefan miatt van. mondta mosolyogva Klaus. Rá néztem Stefanra,és Stefan meg húzta a szemöldökét,és a vállát. Ő sem tudott semmiről. Stefan régi lakására mentünk, meg érezte Klaus,hogy van ott valaki. De Stefan csak mentegetőzött. Klaus ki nyitott egy piával teli szekrényt,és azt mondta,nézz be a szekrénybe és nézd meg mi volt a szórakozásod, de egy idő után meg értettem mért kérdezted meg mindenkitől a nevüket. Stefan be nézett oldalra de én láttam,hogy valami van ott bent nem szóltam Klausnak,nem akartam bunkó lenni. Stefan azt mondta.
- Nézd mit találtam. És ki hozzot egy malátawhiskeyt. Stefan vissza csukta a szekrényt,és el indultunk a raktárépülethez. Mikor oda értünk ,Klaus oda hívta Stefant a bejárathoz és azt mondta neki.
- Ismerős hely,igaz Stefan?
- Valaki be avatna,mert nem tudom most mi a helyzet. mondtam.
- Chicago,mondta Stefan. Klaus oda ment az egyik koporsóhoz,és felnyitotta. Az egyik testvérem feküdt benne, szívébe a tőrrel. Rebekah volt az.
- Klaus,mit csinálsz.? Klaus ki húzta a tőrt Rebekah szívéből és azt mondta.
- Ideje fel ébredni hugicám.
- Igen,Rebekah ideje már fel ébredni. mondta Stefan.
- Ó,hogy ez milyen romantikus..Most pedig mennyünk Rebekah majd utánunk jön. mondta Klaus. El mentünk a bárba, mert Klaus Gloriával szeretett volna beszélni. Klaus azt mondta.
- Stefan,menny légyszíves hozz egy kis innivalót a pult mögül. El mentem Stefannal,és azt mondtam neki,nem akarsz meg dobni egy kis whiskeyvel.?
- Nem,szó sem lehet róla, még kis korú vagy. mondta Stefan.
- Hát ha neked, az 1000 év kis kornak számít, akkor ne adjál, majd én ki szolgálom magam. Oda mentem felálltam a pultra és le vettem egy kis whiskeyt. Oda vittem Klaushoz, Klaus azt mondta.
- Hé, te nem ihatsz. Kiskorú vagy még.
- Oo,Klaus nemár te is kezded? mondtam. Klaus el kezdett mosolyogni,és azt mondta.
- Csak vicceltem. És töltött egy pohár whiskeyt. Meg ittam egy pohárral,és csak töltöttem töltöttem magamnak a whiskeyt. Amikor már annyit ittam,hogy még pont lábra tudtam állni,Klaus azt mondta.
- Többet ne igyál.
- Mért ne innék? Így legalább jól érzem magam mondtam részeges hangon. Stefan azt mondta.
- Jól esne egy kis ital,egy igazi. Klaus csak mutatta neki,hogy menjen. Mikor Stefan ki ment,egy idő után Damon be jött és leült oda mellénk. Én azt mondtam neki részeges hangon.
- Damon,rég láttalak. Nem iszol velem egy kis whiskeyt? De Damon meg se szólalt.
- Ide már minden semmirekellőt beengednek. mondta Klaus.
- Add vissza a testvéremet,és többet nem látsz.
- Szerintem,meg még most tűnj el mert nem lesz jó vége.
- Hát,tudod szeretem a veszélyt. mondta Damon.
- Damon, szerintem nem kéne kötekedned,mert Klaus egy másodperc alatt ki tépi a szíved,mondtam neki részeges hangon. De én meg fogtam a whiskey üveget,és töltögettem magamnak tovább. De szerintem már akkor lábra se tudtam állni, örültem ha a széken maradtam.
Klaus felállt és megfogta Damon nyakát és fel emelte, Damonek meg csak robogott a csontja. Klaus azt mondta.
- Kicsit ittas vagyok,szóval ne haragudj ha párszor el tévesztem a szívedet. Klaus elkezdte szurkálni Damont kis faernyőcskével,amit a koktélokba szoktak tenni. Klaus le dobta Damont a földre ki törte a szék lábát,és amikor bele akarta döfni Damon szívébe,Gloria lángra lobbantotta a  karót. Én meg ittam az utolsó pohár whiskeyt,és meg próbáltam felállni.
- Hé,fiúk erre semmi szükség lehettek barátok is. mondtam ittas hangon és amint felálltam összeestem.  Klaus hátra fordult és azt mondta kicsit mérges hangon.
- Többet még a whiskeyk közelébe se engedem. Damon most utoljára életben hagylak. Most pedig tűnj el a szemem elől. Klaus oda jött hozzám de én még eszméletlen voltam. Csak nagyon halkan halottam amit mond.
- Jaj hugicám, többet nem ihatsz. Fel kapott a hátára és ki vitt,Stefan egyből azt kérdezte.
- Mit csináltál vele?
- Stefan nyugodj meg szépen,csak a sok whiskey egy icipicit megártott neki. Amikor oda értünk a raktárépülethez. Klaus át adott Stefannak, és azt mondta neki.
- Fogd nekem erősen mert ha leejted, kicsikét mérges lesz,amit nem szeretnék. Stefan meg fogott és azt mondta nekem,de az ő beszédét is csak nagyon halkan hallottam.
- Mondtam,hogy ne igyál de nem hallgattál rám. Klaus pár perc után szólt Stefannak,hogy bejöhet.
- Én még akkor mindig kába voltam. Rebekah, meg pillantotta Stefant,de Stefan nem tudta,hogy ki ő. Klaus oda ment hozzá és azt mondta neki.
- Emlékezz mindenre. Stefannak vissza jöttek az emlékei,és el indult Rebekah felé. Klaus szólt neki.
- Stefan.
- Emlékszem rád, barátok voltunk. mondta Stefan.
- Most is azok vagyunk,mondta Klaus. Stefan azt mondta Klausnak.
- Hova tegyem le?
- Hát szerintem,földre ne tegyük le,mert itt elég piszkos a padló,és mint ahogy ismerjük nem nagyon szereti a koszt, szóval szerintem add oda nekem. Rebekah oda jött Klaus mellé,és azt mondta.
- Hát ő meg ki?
- A húgunk Rebekah. mondta Klaus.
- Ki,hogy kicsoda? Nem az nem lehet a húgunk meghalt. mondta Rebekah.
- Nem, nemhalt meg csak meg igéztelek téged,hogy felejtsd el.
- De most mért van így? Mért nem kel fel.? kérdezte Rebekah.
- Mert most még kicsit kába, sokat ivott. mondta Klaus.
- Te teljesen megőrültél,adtál neki?
- Most mit tudtam volna tenni? ha azt mondom neki ne igyon úgyis ivott volna. De viszont most beszélgessünk mi egy kicsit. Gloriának szüksége van valamire,ami a tied. Rebekah meg fogta a nyakát és azt mondta.
- Hova tetted a nyakláncom? Nik,hol van a nyakláncom?
- Ugye nem az kell Gloriának?  kérdezte Klaus

Folytatjuk...