Reggel van, irány a gimnázium. Gyorsan szeretnék készülődni,nagy ívbe elszeretném kerülni Stefan-t,mert ha Stefan meglát én nem tudok normálisan megreggelizni. Halkan lemegyek a lépcsőn. De nem hiszem el hát persze Stefan észre vett,és egyből meg is kérdezte.
-Hát te meg hová készülsz.? nem tudtam mit mondjak erre gyorsan rá is vágtam.
- Az iskolába, mért hova mennék.? kicsit fura volt, már egyből látta rajtam hogy hazudok.
-Akkor megyek veled én is. -mondta Stefan. Erre én dadogva mondom.
- Nem kell,egyedül is oda találok Stefan.
- Figyelj, egyet kérek tőled ne hazudj, mond el az igazat, reggelizni indultál igaz.? hát én erre már nem nagyon tudtam válaszolni, hazudni se akartam nagyon végülis ő a testvérem aki vigyáz rám. Erre azt feleltem neki.
- Igen,reggelizni indultam. De nem érdekel mit mondasz,elegem van már a sok állati vérből. Most már szeretnék végre normális vért inni. Erre Stefan.
-Szó sem lehet róla. Na irány az iskola.!! Nem akartam neki szót fogadni .
-Stefan nem te mondod meg nekem mit csináljak.! Had éljem úgy az életem ahogy én szeretném. Erre én gyorsan elsuhantam. Egy kis reggeli után oda értem a gimibe becsöngetésre. Bementem órára. Oda ültem egy szimpatikus lány mellé,nagyon jó volt az illata. Udvariasan köszöntem neki és megkérdeztem a nevét.
-Szia,Dana vagyok, téged hogy hívnak.? erre ő vissza felelt.
-Szia Dana, új vagy itt igaz.? engem Fanninak hívnak. Vissza válaszoltam neki.
- Hát igen új vagyok. Régebben laktam itt. Csak el kellett mennünk máshova. Erre ő elkezdett mosolyogni. Voltak az osztályba helyes fiúk,lányok. De volt egy lány aki nagyképű,mogorva volt. Megkérdeztem Fannitól, hogy mi a neve annak a lánynak.
-Annak a lánynak. Szabina. 15 éves. Nagyon gonosz, és fura dolgokat csinál, egyik helyről a másikra ott terem villám gyorsan. Ő erre azt szokta mondani képesség. Vége lett az óráknak. Stefanról egész nap nemhalottam semmit,de nem is baj, nagyon haragszom rá. Kijöttem az osztályteremből, megpillantottam Elenát. Gondoltam magamba Stefan is a közelbe lehet. Elena elindult a régi temető felé,kicsit furcsa volt ez nekem,de nem mehettem Elena után mert Szabinát kellett követnek, ki kelett derítenem valamit.
Szabina az erdő fele vette az irányt. Gondoltam ott majd elcsípem. Utána suhantam és megragadtam a torkát. Erre ő nagyon mérges lett, megváltozott az arca és a nagy fogai is elő jöttek, hát nem akartam hogy megtudja de én is ugyan ezt csináltam. erre Szabina.:
-Ááá, te is vámpír vagy. a Kezdetektől fogva tudtam,hogy te más vagy. Szabina egy hegyes tőrt fogott a szívemhez, belém akarta döfni de Stefan ott termett és ki csavarta Szabina kezéből a tőrt. Szabina elrohant. Stefan pedig azt mondta nekem.:
-Ez most mire volt jó.? meg akarod öletni magad.? erre én.
- Jól van már, nem kell egyből leszedni a fejem., amúgy reggel.finomat ettem, neked is vissza kéne szokni az emberi vérre.! Stefan csodálkozó fejjel válaszolta.
-Ugye nem öltél embert.?
- Véletlen szedtem le a fejét nem direkt.
-Hova rejtetted el.? kérdezte Stefan.
-Beledobtam a folyóba. De Stefan kérlek ne haragudj,véletlen volt. Ooo.jut eszembe ebédelni kéne.! válaszoltam, és elsuhantam.
Folytatjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése