2012. augusztus 9., csütörtök

1 x 12 Kiszabadulás

Pár nap elteltével még mindig be voltam zárva a pincébe. A tőrt még az nap este ki tudtam húzni a szívemből. Pár nap elteltével Stefan lejött.
-Szia,na hogy vagy.? kérdezte.
-Szerinted,hogy lennék.? Be vagyok zárva egy pincébe,akaratom ellenére.válaszoltam.
-Nem tehettem mást. mondta Stefan. De én rákérdeztem.
- Elijah.?
- Elijah napok óta figyeli a házat. De már meg untam szóval ki megyek és beszélek vele.
- Jó, menny ki, legalább ki tépi a szíved..bár ha elgondolkodok neked olyanod nincs. mondtam neki.
- De igenis van szívem,meg védelek tőle. mondta Stefan.
- Ez neked meg védés.? Ő a bátyám és legalább. 900 éve nem találkoztam vele. Mert mindent elfelejtetett velem a másik bátyám. mondtam neki.
- Tényleg ezt akarod.? Hogy engedjelek ki hozzá.? kérdezte Stefan.
- Igen, ezt szeretném. kérlek Stefan. mondtam neki.
- Igazad van, neked mellette a helyed.mondta Stefan. Ki nyitotta az ajtót és én egyből ki suhantam Elijahoz, és átkaroltam. Ő azt mondta.
- Végre újra itt vagy, aggódtam, és ő is átkarolt. Azt mondta nekem.
- Gyere most menjünk,el kell vinnünk Elenát.
- Mért kell elvinnünk.? Minek kell ő neked.? kérdeztem tőle.
- Azt most te nem értenéd. mondta.
- De ugye nem akarod őt bántani.?kérdeztem.
- Nem, nem fogom, bántani. Csak elviszem magunkkal. mondta... Stefan mindent hallott oda bentről,és elsuhant Elenához. Stefan előbb oda ért mint mi. Elijah be kopogott, és Stefan nyitotta ki az ajtót. Csak annyit mondott.
- Elijah, mit akarsz itt.?
- Én, azért vagyok itt,hogy most el vigyem Elenát.
- Elena innen nem megy sehova. mondta Stefan és be csukta az ajtót. Azt mondta nekem Elijah.
- Gyere,menjünk. Úgyis egyszer ki jönnek innen. Be szálltunk Elijah kocsijába és hazamentünk.
Stefan és Elena el mentek Elenáék régi nyaralójába mert ott Elena biztonságba van. Damon fel hívott,hogy merre vagyok, én azt válaszoltam neki,hogy barátnőmmel vagyok. Damon azt mondta,hogy van egy fegyverük,és le tette a telefont. Ezt én Elijahnak nem mondtam el mert Damon mindig hazudik,nem hittem el neki.  Vártunk pár napot, de senkiről semmi hír, én abban a pár napban jártam ugyan úgy iskolába. De a történelem tanárom Alaric soha nem jött be órára. Aggódtam ezért el mentem hozzá. Be kopogtam és nagy döbbenten láttam,hogy Katherina nyitotta ki az ajtót.annyit mondtam neki.
- Te meg mit keresel itt Katherina.?
- Nem lennék itt,ha nem tartanának fogva. mondta.
- Ki tart fogva.? kérdeztem. Úgy kezdte a nevét,hogy.
-K... Alaric.  Nekem nagyon fura volt,hogy K-val kezdte a nevet. Mondtam Katherinának,hogy ne mondjon rólam semmit. Én nem jártam itt. Katherina azt mondta.
- Nem mondom el, ha hozol egy kis vért.
- Mondtam neki,hogy jó mindjárt jövök csak dobjon ki valamilyen poharat. Adott ki egy poharat én pedig gyorsan le suhantam és vissza. Oda adtam neki a vérrel teli poharat és azt mondta,hogy köszöni,és hogy nem mondja el Alaricnak. Haza suhantam, le tettem a táskám és körülnéztem a házba,mert még nem néztem szét. Találtam egy régi dobozt teli volt régi dolgokkal. Találtam egy képet magunkról, nagyon boldogok voltunk, kivéve az apánk. De minden beugrott,apánk meg akar minket ölni. Elijah éppen akkor jött haza,és azt mondta.
- Régi szép idők,ugye milyen szép család voltunk.?
- Igen,azok voltunk. Csak egy idő után ez elmúlt.  Elijah azt mondta.
- Tudom hol vannak Elenáék,és most indulok is.
- Én is veled megyek. mondtam neki.
- Nem,nem jöhetsz most velem. maradj itthon kérlek. És elsuhant. De én nem bírtam otthon maradni,azt mondtam magamba. Maradj itthon,maradj itthon,maradj itthon. De ez nem sikerült utána suhantam. Amikor oda értem Elena egy tőrt akart döfni a szívébe, amivel csak akkor éled újra amikor kihúzzák belőle. De amikor Elena bele döfte a szívébe akkor én azt kiabáltam.
- Neeeeeeeeeeee, és oda suhantam Elijahoz. Amikor ki akartam húzni belőle a tőrt valaki hátulról belém szúrt egy ugyan olyan tőrt.

Folytatjuk...

Nincsenek megjegyzések: