Egy kis gondolkodás után elmentem Damonhöz. Stefan nyitott ajtót.
- Hello,mit akarsz? kérdezte Stefan.
- Hello Stefan. Damon itthon van? kérdeztem. De akkor hátulról megszólalt Damon.
- Stefan,most már elmehetsz.
- Szia Damon. mondtam.
- Szia Dana. Mi járatban? kérdezte Damon.
- Tudom,hogy ezt így nem illik, de szeretnék megszállni nálatok. mondtam.
- Dana,ez a te házad is. Mondtam te még a húgom vagy ugyan úgy. mondta Damon.
- Köszönöm Damon. Amint kimondtam az utolsó szót elkezdtem sírni. Damon oda jött és átkarolt.
- Damon,nem gondoltam,hogy Klaus csak így itt hagy. mondtam.
- Shh, nyugodj meg. nyugtatgatott Damon.
- Most inkább felmegyek lezuhanyzok úgy talán jobb lesz. mondtam Damonnek.
- Rendben, később felmegyek hozzád. mondta Damon és egy mosoly került az arcára. Felmentem láttam,hogy a ruháim ugyan úgy vannak ahogy voltak. Elmentem zuhanyozni, utána pedig bebújtam az ágyba. Egy kis idő után Damon kopogott az ajtómon.
- Szia,bejöhetek? kérdezte.
- Szia, persze gyere csak. mondtam.
- Azt hittem már alszol. mondta Damon.
- Nem tudok elaludni. Mert ha csak becsukom a szemem fájdalmat érzek. mondtam és egy könnycsepp csordult ki a szemem sarkából. Damon oda jött és beült mellém az ágyba. Átkarolt, én pedig rádőltem a mellkasára.
- Minden jóvá fog válni. mondta Damon.
- Köszönöm,hogy te még vagy nekem Damon.
- Mindig veled leszek húgi. mondta Damon. Egy kis idő után behunytam a szemem és elaludtam Damon karjaiba. Reggel arra ébredtem,hogy hangosan szólt a zene. Felöltöztem és lementem láttam,hogy 2 hulla ott fekszik a lépcső aljába. Gondoltam magamban, biztosan Stefan volt. Oda mentem a nappaliba.
- Ez meg mi? Mi az a 2 hulla a lépcsőn? mondtam.
- Ó, zavar? kérdezte Stefan.
- Ó, nem. Nem zavar. Ameddig tudom,hogy majd eltakarítod. mondtam. De aztán valaki kopogott az ajtón. Rebekah volt az.
- Hol van Stefan? kérdezte Damontől.
- Ki a franc vagy te? kérdezte Damon. Rebekah ment tovább a nappaliba és felháborodottan azt mondta.
- Itt hagyott! A testvérem konkrétan itt hagyott.
- Ó sajnálom. Úgy beszélsz,mintha érdekelnie kéne a dolognak. mondta Stefan.
- Te vagy Klaus húga? kérdezte Damon.
- Rebekah. Örvendek,azt hiszem. mondta Damonnek.
- Melyik az én szobám? kérdezte Stefantól.- Nem maradsz itt. mondta Stefan.
- Bunkók. Mind a 2-en. mondta Rebekah.
- Dana, te meg mit keresel itt? kérdezte tőlem Rebekah.
- Ő, mondjuk itt lakom. mondtam neki. Rebekah ránézett Stefanra és Damonre és azt mondta.
- Megoldom egyedül. És elment fel az emeletre.
- Azt hiszem ő is marad. mondta Stefan. Damon fel ment az emeletre én pedig mentem utána.
- És most mit fogsz csinálni? kérdeztem.
- Nem tudom. mondta és leült az ágyra. Felhívta Elenát és beszélgetett vele egy kis ideig.
- Damon,azt hiszem el kell mennem egy kis időre. mondtam Damonnek.
- Mi? Miért? kérdezte.
- Fogalmam nincs, el kell mennem gondolkodni. mondtam neki.
- Nem mehetsz csak így el. Megint. mondta.
- Ne haragudj Damon. mondtam és elsuhantam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése